XII. Rész: Gazdálkodj okosan..

Több órán át beszélgettünk majd fogtam magam és haza mentem, mert már későre járt. Mikor hazaértem az egész házban csend honolt. Senki se volt otthon biztos elmentek valamilyen üzleti vacsorára, ami hajnalok hajnalán ér véget.

Felmentem a szobámba lezuhanyoztam és befeküdtem az ágyba. Jezzynek megígértem, hogy holnap reggel is bemegyek hozzá és viszek valami társast, mert nagyon unja az ott létet. Az megnyugtatott, hogy pár napon belül már haza is mehet, mert nem volt komplikáció. Mielőtt elaludtam küldtem egy életjelet adó SMS-t Keylnak. A telefonom reggel 8-kor keltett felöltöztem valami kényelmes ruhába-rendbe szedtem magam. Lesiettem a nappaliba kinyitottam egy szekrényt és megnéztem milyen játékokat találok még épségbe. Minden féle játék volt ott, de ami egyből megtetszett az a Gazdálkodj okosan volt. 

Leszedtem a polcról megtöröltem és bele tettem a táskámba. Benéztem a hűtőbe van-e valami ehető, de nem volt semmi, ami felkeltette volna az érdeklődésemet. Írtam anyáéknak egy cetlit hogy bementem a kórházba és hogy majd jövök valamikor. Már szinte rendszeres látogatónak számítottam a kórházba reflex szerűen tudtam mi hol van. Már nem volt nagy feladat megtalálni Jezzy szobáját.

- Jó reggelt! – zavartam meg a szobalakókat nagy elfoglaltságukban. Ki hogy van? Van kedvetek velem társasozni?

- Szia L. Ha nem jössz felakasztom magam. Anyát nem bírom elviselni mellettem mert túlságosan figyelmes és ez kiakaszt. Képzeld volt itt Nate beszélgettünk hozott reggelit és egy ajándékot.

- Az jó és beszélgetettek mit kaptál? És te Aaron hogy vagy fáj még a kezed? – Aaronnak meg kellett műteni  a karját mert valami bonyolult nevű valami volt benne.

- Köszi már csak esténként szokott fájni a seb. Mit játszanánk?

- Gazdálkodj okosan-t. Abba voltam a legjobb kiskoromba emlékszel Jezz majdnem mindig megvertelek benne.

- Mert folyton csaltál. Jaj amúgy sok mindenról beszélgettünk és majd este is bejön és kaptam egy nyakláncot tőle.

- Az nagyon jó. Akkor játszunk? – tisztába voltam vele hogy mind a ketten játszani fognak mert nincs jobb dolguk és valamivel el kell ütniük az időt. A két ágy közzé húztam az asztalt ami az ajtó mellett volt és kipakoltam a játékot. Jezznek a bal lába tört el és pont bal oldalt volt az asztal úgyhogy jobbnak láttam ha Aaron ágyára ülök hogy kényelmesebb legyen neki.

- Én leszek a bankos. –törtem meg a csendet. Ki milyen színűvel lesz?

- Én  az egyedi készítésű lila bábummal leszek. – mondta Jezz még kiskorunkba csináltunk neki lila bábut mert az a kedvenc színe és fel volt háborodva hogy olyan színű bábu egy játékba sincs.

- Én kékkel. – jelentette ki határozottam Aaron.

- Oké! Én akkor a feketével.

A játék eltartott egy ideig olyan 3 órán át játszottuk. Bár sokat beszélgettünk közbe, úgyhogy az is rásegített, hogy ilyen sokáig eltartott. Én lettem a második Aaron az első Jezz pedig az utolsó. Mikor befejeztük nekem le kellett lépni, mert jött a napi ellenőrző brigád. De mielőtt elmentem megtudakoltam mikor engedik ki őket. Jezzyit ha minden igaz még 2 napig bent tartják, megfigyelésre viszont Aaron holnap már haza megy reggel.

Első utam egy kávéstandhoz vezetett vettem egy hatalmas pohár kávét. Utána pedig a parkba mentem ahol találkozom volt Keylal. A parkba vagy egy órát vártam, de nem jött el. Próbáltam hívni, de a telefonja ki volt kapcsolva. Érdekesnek találtam meg egy kicsit fájt is mert nem volt képes szólni de nem voltam dühős biztos jó oka volt rá amiért nem jött el. Fogtam magam és haza sétáltam. Már megint üres volt az egész ház. Felmentem a szobámba leültem az író asztal elé és elkezdtem gépezni. Egy új ismerősnek jelölést pillantottam meg a facemen. Aaron jelölt ismerőnek. Miután visszaigazoltam egyből rám is írt.

„- Szia. Nem lenne kedved találkozni velem miután kiszabadultam innen? Csak barátokként tudom, hogy van barátod.

- Szia. Persze, úgysincs semmi dolgom. Hol gondoltad és mikor?

- Van egy kávézó a házunk mellet nem rég nyílt meg esetleg ott jó neked? Olyan 2 óra fele?

- Oké akkor ott találkozunk majd. De most megyek, mert még ki kell olvasnom egy könyvet.

- Jó olvasást. J „

Olyan jó érzés fogott el. Úgy éreztem végre nekem is van életem és feltűnne az embereknek, ha elütnék. Lementem a konyhába összeütöttem valami szendvicsnek mondható ételt leültem a nappaliba és elkezdem olvasni a könyvet. Biztos nagyon fáradt voltam, mert elaludtam a könyv felett. Apa keltett fel hogy jönnek az unokatestvéreim és öltözzek át valami csinosba, mert elmegyünk együtt színházba. Hát igen a családom egy kicsit régimódi, de mindig is szerettem színházba járni fogalmam nincs miért, de megnyugtat a környezett. Nem sokszor szoktunk találkozni az uncsimékkal mert nem itt laknak. Bárki bármit mond London nem pont a szomszéd város. Fogtam magam lezuhanyoztam megmostam a hajam és oda álltam a gardrób elé nem tudtam mit vegyek fel nem mintha nagy jelentősége lett volna, de csinos akartam lenni. Megakadt a szemem egy kis piros ruhán, amit anya hozott nekem mikor Párizsban járt. 

Felvettem és próbáltam valamit alkotni a hajamból. Nem nagyon sikerült a tervem, ami egy szép konty lett volna, úgyhogy maradtam a szokásosnál és csak besütöttem. Egyszerű és nagyszerű. Mire elkészültem apa már jött is szólni, hogy itt van mindenki és rám várnak. Mielőtt lementem volna még megpróbáltam felhívni Keylt de még mindig nem volt elérhető. Nem foglalkoztam tovább vele ledobtam a telefonomat az ágyra és indultam is kifele. Megvolt a szokásos beszélgetés hogy milyen nagyra nőttem és milyen csinos vagyok. Apa testvére és két gyereke jöttek el látogatóba. Mikor már megbeszéltünk mindent, ami csak az eszünkbe jutott elindultunk a színházba. Nem tudom pontosan mi volt a darab címe, de nagyon tetszett. Nem volt szokásos darab. A főszereplő nő a 18. századba rájön, hogy nem a férfiakat szereti, és nem eltitkolja, hanem felvállalja. Megpróbálja leküzdeni a sok akadályt, ami elé az élet állította és addig küzd, még el nem fogadják a körülötte élő emberek, hogy ő pont így jó és senki kedvéért nem fog megváltozni. A előadás vége után elmentünk egy közeli étterembe. Azt már nagyon untam csak haza akartam menni és lefeküdni sorozatott nézni. De nem volt sok választásom végig ültem a vacsorát próbáltam úgy tenni, mint akit tényleg érdekel, de nem nagyon sikerült. A desszert után én voltam az első, aki fel ált hogy ideje menni. Apa és a testvére még elmentek valahova inni és beszélgetni én haza mentem anya pedig elkísérte a fiúkat a szállodájukba. Már arra se volt energiám, hogy megnézzem a sorozatom új részét. Átöltöztem és bedűltem az ágyba.